Oroborus [Hungarian translation]

Fény kígyója, a lélek mozgása

Fenségesen kúszik a gerinc mentén

Hatalmas főnix, a hamuból felemelkedik

Tűzmadár ciklus, élet, megújítja a sejtet

Az élet vadul ég, hamuvá csökkenve

Feltámadás a lángból, örökkévaló folyamat

Kutatás a feloldozásért, tiltott önvizsgálat

Önpusztító méh, mindig jelen, véget nem ér

Úgy látszik mintha mindig tudtam volna

Amióta gyermek vagyok, érzem

A belső fényem örökké tart

Egy kör belsejében kering

Kifeszített szárnyakkal repülök

Völgyek és síkságok felett

Elhagyom a tér görbületét

A halál csak egy illúzió

Uroborosz, az örökkévaló élet szimbóluma

Alagutat ás a fényen keresztül, tudatlan falakon keresztül

Számolom a napokat de haldoklok

Türelmetlenséggel felnőve, zuhanok lefelé

Ragyogó hegycsúcsokra

Ez az igazság előttem nő

A figyelmem ezt a csöndet rögzíti

Újra felfedezi az életet amíg lélegzem

Az anyag formájának tervezése

Fagyott ikon, messzi emlékeztető

Az emberiség elfeledte a kapukat

A kígyó szájánál megújul