Már láttam ezt a tekintetet valahol ezelőtt.
A bánatod, mint egy nyitott ajtó
Már voltál így túl sokáig
Valakinek el kellett téged rontania.
De egyszer a nap rád ragyog,
A könnyeidet nevetésbe fordítja,
Egy nap az álmaid lehet, valóra válnak,
Egyszer a nap rád ragyog.
Már oly sokszor láttam ezt a tekintetet
Ismerem a szomorúságot a szemedben
Az életed, mint egy kívánság kút,
Merre tart, az idő mondja meg.
Egyszer a nap rád ragyog,
A könnyeidet nevetésbe fordítja,
Egy nap az álmaid lehet, valóra válnak,
Egyszer a nap rád ragyog.
Mondj búcsút a magányos éjszakáknak,
Mondj búcsút az Északi Fénynek,
Mondj búcsút a hideg északi szélnek,
Mondj búcsút az őszi leveleknek.
Egyszer a nap rád ragyog,
A könnyeidet nevetésbe fordítja,
Egy nap az álmaid lehet, valóra válnak,
Egyszer a nap rád ragyog.
Egyszer a nap rád ragyog,
Egyszer a nap rád ragyog.