Ha meg vagy rémülve
És napról napra élsz
Nehéz nem aggódni
Ha el akarsz tűnni
És kezded elveszíteni az eszed
Szükséged van valakire
Leszek én az a valaki
Az az ezer kilométerek nem számítanak
Ha nagy a nyomás rajtad
Csak egy szavadba telik és már ott is vagyok
Mert bármikor könnyen elérhetsz, amikor csak szeretnél
Üzenj, privátban, tweetelj, írj Kakao-n, hívj FaceTime-on
Amíg ráérek egy találkozóra, egy kávéra és egy mosolyra
Találkozunk a másik oldalon
Ne hagyd, ne hagyd, hogy ez lehúzzon
(téged le, téged le, téged le)
Véget fog érni, véget fog érni, biztosan
Itt vagyok, visszatartom a lélegzetem
Alig várom, hogy újra láthassalak
Ó, igen, mintha egy örökkévalóság lett volna
Számolom a napokat
Amikor túl sokká válik, csak tarts ki
Ott leszek, ne felejtsd el
Mert az életben néha
Kell egy segítő kéz, jól leszel
Csak lassíts, egyszerre csak egy nap
Ha úgy érzed csapdába estél
Azt a dobozt te építetted
Segítek kitörni
És elkaplak ha zuhansz vagy ha süllyedsz
És ha túl sok lesz, ne gondold túl
Ne nézz vissza, hagyd elmenni
Maradj nyugodt és tarts ki, ó
Igen, mások sokat beszélnek, de én nem botlok meg
Próbálnak megfullasztani, te csak ússz tovább
Ami nekünk van, maradj a pillanatban
Nem állhatunk meg, őszintének kell lennünk
Zárd el, még felhúzhatjuk
Igen, felzárkózhatunk, ez a szeretetről szól
A csúcsig megyünk, ez nem szerencse
Igen, próbálkozhatnak, de soha nem törnek meg
Amikor túl sokká válik, csak tarts ki
Ott leszek, ne felejtsd el
Mert az életben néha
Kell egy segítő kéz, jól leszel
Csak lassíts, egyszerre csak egy nap
Olyan messze eljöttél
Együtt vagyunk ebben
Mégha távol vagyunk is egymástól
Már nem sokáig, már nem sokáig
Szembenézünk a viharral
Esik az eső, de ez sem tart örökké
Innentől minden csak jobb lehet
Amikor túl sokká válik, csak tarts ki
Ott leszek, ne felejtsd el
Mert az életben néha
Kell egy segítő kéz, jól leszel
Csak lassíts, egyszerre csak egy nap