Elfordulva
A sápadttól és elnyomottól
A kimondott szavaiktól
Amiket nem értünk
"Ne fogadd el, hogy ami történik,
Az csak más szenvedése
Vagy rá fogsz jönni, hogy Te is csatlakozol
az elforduláshoz"
Egy bűn ez, ami valahogy
Árnyékba borítja a fényt
És leplet borít mindarra
Amit ismerünk
Nem ügyelve arra, ahogy a sorok megnőttek
Kőszívtől vezérelve
Rá fogunk jönni, hogy egyedül vagyunk
Önhitt álmainkban
Az éjszaka szárnyain
Amint a nappal elmosódik
Ahol a szótlanok egyesülnek
Egy néma akkordban
Idegenül hangzó szavakat használva
És megbűvölődnek ahogy meggyújtják a lángot
Érezd az új változás szelét
Az éjszaka szárnyain.
Nincs többé elfordulás
A gyengétől és elcsigázottól
Nincs többé elfordulás
A benti hidegtől
Csak egy szó, amin osztoznunk kell
Nem elég csak állni és bámulni
Csak egy álom,
Hogy nem lesz több elfordulás?