Járj-kelj ,oda-vissza, előre-hátra
Úgyis minden elolvad akár a hó,
Megfosztva minket mindentől, amiről azt gondoltuk
még megismerendő, tudnivaló.
Mindent amit értékelünk
betakarja a porhó 's képzeletünk
visszavet minket valahova,
De soha nem tudjuk meg hova.
Nyakad ne törd a pályán,
Ne szakadj bele az életed árán,
Ne porítsd gerinced utadon.
Ne törd át magad áthatolhatatlan ugaron.
Ezt a jól megtermett éltes hóförgeteget
El fogom fújni
messze... hófedte,
Felfedezetlen vidékekre.
Ne égesd szét magad,
Fújd el inkább a havat...