Egy éjjelen beléptél az életembe
Mélyen belém fészkelted magad
És még csak nem is érezted úgy
Egy kis teret adtam neked belül
A kedvesség kis lövedéke
Fájdalom, ami az embereket nem érdekli
Engem kisemmizett
És túl rossz egy kis halálhoz
Úgy tűnik, gyorsan öregszem
Tudnom kéne
Mikor üt az órám
Mikor ér el a vég
Azt mondták, ez bonyolult
Mégis bámulnak rám
Azt mondtam, ez bűn
Nem ezt kellene tenniük
Azt mondták, én öltem meg
Szomorúsággal bámulnak rám
Én, aki nem akart elhagyni
Szerettem volna
Másképp cselekedni
Szinte valós
Az én kicsikém
Elképzeltem, ha felnőttél volna
Szinte mindenem
De igazán semmim
Elképzeltem, milyen jó lehetett volna
És minden éjjel újra látlak téged
De minden alkalommal elvész
A test a combjaim közt
A szabadságom, hogy magam mellett tartsalak
Úgy tűnik, gyorsan öregszem
Tudnom kéne
Mikor üt az órám
Mikor ér el a vég
Azt mondták, ez bonyolult
Mégis bámulnak rám
Azt mondtam, ez bűn
Nem ezt kellene tenniük
Azt mondták, én öltem meg
Szomorúsággal bámulnak rám
Én, aki nem akart elhagyni
Szerettem volna
Másképp cselekedni
Az a kilenc hónap, amelyben annyira hiányoztál
Azok a hónapok, amiket elvettek tőlünk
Talán én egy vagyok azok közül
Kik képesek életet adni
Talán egy másik is jön majd
Egy tehetetlen kis test
És ez alkalommal megéljük
Az élet egy gyönyörű kaland
Azt mondták, ez bonyolult
Mégis bámulnak rám
Azt mondtam, ez bűn
Nem ezt kellene tenniük
Azt mondták, én öltem meg
Szomorúsággal bámulnak rám
Én, aki nem akart elhagyni
Szerettem volna
Másképp cselekedni