1.Majd elmegyünk Harlemet hallgatni Manhattan sarkában
Majd elmegyünk teát pirossítani Amman piacain
Majd elmegyünk úszni a Senegal folyó ágyában
És majd meglátjuk Bombayt égni egy Bengáli tűzben
Majd elmegyünk felhőt karcolni Kyoto alatt
Majd elmegyünk érezni Rio dobbanását de Janeiro szívében
Majd felemeljük szemeinket a Szixtusi Kápolna mennyezetére
És majd felemeljük poharainkat a Puskin kávézóban.
R1: Oh milyen szerencsések vagyunk
Az emberi lét ezer színeivel
A különbözőségeink keveréke
A sorsok kereszteződésénél.
R2: Ti vagytok a csillagok, mi vagyunk az Univerzum,
Ti egy szem homok, mi a sivatag
Ti ezer frázis és én a toll
Oh oh oh oh oh oh oh
Ti vagytok a horizont, mi vagyunk a tenger
Ti az évszakok, mi a föld
Ti a part és én a (tenger) hab(ja)
Oh oh oh oh oh oh oh
2. Majd elmondjuk, hogy a költőknek nincs zászlójuk
Majd ünnepnapot csinálunk, ha lesznek hőseink
Tudni fogjuk, hogy a gyerekek a lélek őrzői
És hogy annyi hercegnő van, ahány nő.
Majd elmondjuk, hogy a találkozások teszik nagyon széppé az utazásokat
Majd meglátjuk hogy csak azt érdemeljük, amit megosztunk
Majd hallgatunk más helyekről dalokat énekelni
És majd tudunk adni a legjobból amink van.