Elkezdeném ezt bármi szó nélkül.
Oly magasra szálltam, addig karmoltam magam, míg nem véreztem.
Szeretem önmagam, jobban, mint téged.
Tudom, hogy ez helytelen, de mit kéne tennem?
A legjobb nap, amit valaha átéltem,
az volt, mikor megtanultam parancsra sírni.
Szeretem önmagam, jobban, mint téged.
Tudom, hogy ez helytelen, de mit kéne tennem?
Egy síkon vagyok, mmmm
Képtelen vagyok panaszkodni, mmmm
Egy síkon vagyok, mmmm
Az anyám meghalt minden éjszaka
Könnyű emlegetni, de engem szóra se méltass.
Szeretem önmagam, jobban, mint téged.
Tudom, ez helytelen, de mit kéne tennem?
A feketebárányt újra megzsarolták,
elfelejtette felírni az irányítószámot.***
Szeretem önmagam, jobban, mint téged.
Tudom, ez helytelen, de mit kéne tennem?
Egy síkon vagyok, mmmm
Képtelen vagyok panaszkodni, mmmm
Egy síkon vagyok, mmmm
Valahol ezt már hallottam ezelőtt.
Egy álomban, amit az elmékezetem elraktározott.
Védelmemre szólván, pártatlan vagyok és ivartalanított.
Mi a francot próbálok elmondani egyáltalán?
Itt az idő most, hogy tisztátlanítsuk ezt.
Hogy leírjunk sorokat, melyek értelmetlenek.
Szeretem önmagam, jobban, mint téged.
Tudom, ez helytelen, de mit kéne tennem?
És még egy különleges üzenet a feladásra (várva).
Azután készen vagyok és indulhatok haza.
Szeretem önmagam, jobban, mint téged.
Tudom, ez helytelen, de mit kéne tennem?
Egy síkon vagyok.
Képtelen a panaszkodásra...