Mennyi ideig feküdtem ott
Most végre felébredtem
Az idő veled olyan volt, mint
egy véget nem érő éjszaka.
Te vagy a király
A sötét királyságodban
De nincs erőd
nincs többé- fölöttem nincs.
Tudok egyedül lenni
Nem ismersz engem,
Tudok egyedül lenni...
Nélküled újra önmagam vagyok
Nélküled
Engedd, hogy sötét legyen
Nem fogok megijedni
Nélküled
Átfutok a városon
Amig a nap véget ér
A szél az arcomba fúj,
Újra önmagam vagyok,
Nélküled...
Elérem a csillagokat
Nem akadályozhat meg semmi
Ezer darabban vagyok,
mint egy törött üveg
Nem tudsz befolyásolni
Elegem van a hazugságaidból
A bájod megszűnt
Ami sötét volt most kivilágosodik
Fölöttem nincs.
Nélküled újra önmagam vagyok
Nélküled
Engedd, hogy sötét legyen
Nem fogok megijedni
Nélküled
Átfutok a városon
Amig a nap véget ér
A szél az arcomba fúj,
Újra önmagam vagyok,
Nélküled...
Ezekért a véget nem érő, hosszú pillanatokért,
Ezekért a véget nem érő, hosszú pillanatokért
Csakis magamért élek
Csakis magamért...