Çocuklar gibi [Hungarian translation]

Régebben kimeríthetetlen életem volt,

Akár a tavasz, mely szétterjed a tájon,

Szívem gyorsan, vég nélkül vert,

Mintha tűz lángolna mellkasomban.

Mikor úgy éreztem, ledöntöttél lábaimról

Rájöttem, milyen fáradt is vagyok.

Hogy mennyire lenyugodtam, lehiggadtam,

Mint ahogy a folyó is lassul, ahogy a tengerbe folyik.

A te szavaid teszik tökéletessé a verset,

Ha valaki belédszeret, az megőrül,

Arcod olyan, mint a legszebb virág,

Szemeid akár egy ismeretlen táj.

Hajtsd fejed mellemre szerelmem,

Szép hajad omoljon kezeimre,

Egyik nap majd sírunk, egyik nap majd nevetünk,

És szeretkezünk, mint a csintalan gyerekek.