A vizekre hivogatsz engem
A hatalmas ismeretlenbe, ahol a lábam cserbenhagy
És ott megtalállak rejtelmekbe burkolózva
Az óceánok mélyén
A hitem megtart majd
És a nevedet kiáltom majd
És a szemem a hullámok fölé emelem
Amikor a tengerek háborognak
A lelkem a karjaidban nyugszik
Mert a Tied vagyok Te pedig az enyém
A kegyelmedben bővelkednek a legmélyebb vizek
A te mindenható kezed
Terelget majd
Ha a lábam cserbenhagyna és ha körbevesz a félelem
Te sosem hagytál cserben engem, tudom most sem fogsz
Ezért a nevedet kiáltom majd
És a szemem a hullámok fölé emelem
Amikor a hullámok összecsapnak
A lelkem a karjaidban nyugszik
Mert a Tied vagyok Te pedig az enyém
Vezess engem lélek oda ahol a hitem határtalan
Hadd sétáljak a vizek felett
Bárhová hívnál engem
Vigyél mélyebbre, ahová a lábam nem tudna elvinni
És a hitem megerősödik
A Megváltóm jelenlétében
[x6]
A nevedet kiáltom majd
A szemem a hullámok fölé emelem
A lelkem a karjaidban nyugszik
Mert én a Tied vagyok Te pedig az enyém