Nem az ő hibája, hogy annyra ellenállhatatlan,
De a károk, miket okozott, javíthatatlanok.
Minden 20. másodpercben elismétled a nevét,
És ha eljön, téged nem érdekel,
Hogy én élek-e, vagy halott vagyok.
Csak kifogás, nem akarok kivétel lenni,
Csak egy kis figyelmet kapni tőled.
Szabadon szeretlek, és nem vagyok az anyád,
De te nem is törődsz ezzel.
Csak kifogás, hogy belefáradtam ebbe a háromszögbe,
Olyan ez, mint egy szédületes tangó.
Kezeidben ismét darabokra hullok,
Nincs rá mód, hogy elmeneküljek.
Emellett az olcsó szilikon-baba mellett én semmi vagyok,
Szemeid számára láthatatlan vagyok.
De tudnod kellene, a kis dolgok is számítanak,
Jobb lenne, ha a földön járnál,
És látnál is valami.
Csak kifogás, nem akarok kivétel lenni,
Csak egy kis figyelmet kapni tőled.
Szabadon szeretlek, és nem vagyok az anyád,
De te nem is törődsz ezzel.
Csak kifogás, hogy belefáradtam ebbe a háromszögbe,
Olyan ez, mint egy szédületes tangó.
Kezeidben ismét darabokra hullok,
Nincs rá mód, hogy elmeneküljek.
Bárcsak lenne még egy esély számunkra,
Bárcsak ne lelnéd a helyed távol innen.
Ez szánalmas és gúnyos,
Szadista és pszichotikus.
A tangót nem hármasban járják,
Soha nem is járták úgy.
De megpróbálhatod,
Add tudtomra,
Vagy dolgozz, mint egy ló.
De nem számíthatsz rám,
Nem számíthatsz rám, barátocskám.
Csak kifogás, nem akarok kivétel lenni,
Csak egy kis figyelmet kapni tőled.
Szabadon szeretlek, és nem vagyok az anyád,
De te nem is törődsz ezzel.
Csak kifogás, hogy belefáradtam ebbe a háromszögbe,
Olyan ez, mint egy szédületes tangó.
Kezeidben ismét darabokra hullok,
Nincs rá mód, hogy elmeneküljek.