Où va le monde [Hungarian translation]

Mégis hova tart ez a világ?

Néha elcsodálkozom, hogy vajon miért ilyen kegyetlenek egymással az emberek

Hol vannak az igaz barátaim?

Miért bizalmatlankodom?

Mégis mivé lett az a sok meghozott áldozat?

Persze, senki sem hūséges, de az élet ettõl még természetesen csodás marad

és mit számít, ha az ember oly kegyetlen azokkal akiket szeret

Feltétlenül meg kell bocsátani és félrerakni az egónkat

Miért hazudik és csal mindenki egészen addig a pontig míg a dolgok visszafordíthatatlanul csõdbe mennek?

Odaadni a bizalmamat és a szívemet

mégis miért rémiszt ez meg annyira?

Ez rendben van így?

Nem, dehogy van rendben...

És én

Valójában itt sem akarok lenni

Nem akarom elpocsékolni az életemet olyan történetekre,

amik könnyekkel végzõdnek, vagy valóságos rémálommá válnak

Nem akarom többé itatni az egereket

Már önbecsülésem sincsen

És téged sem értékellek már nagyra

Mindegy is

Mindegy is

Folytatom az utamat

Te már nagyon, nagyon messze vagy

Jóval mögöttem

Jóval mögöttem

Hogyne, csodálatos egy történet volt ez,

hogy aztán végül elrejtsem megdöbbent tekintetem és vissza se nézzek

Úgy távozom ahogy jöttem, sõt még csalódottabban

És a legrosszabb az egészben, hogy egy idegen maradok a számodra

Az ég szerelmére, ne döfjetek több kést a hátamba,

különben a testem nem lesz más, mint hegek tömkelege és semmi más nem fog megmaradni,

csak a sérelem

Mostmár aztán tényleg elegem van

Nagyon,nagyon messze akarok menni

Csak sírok és szipogok

Ez az a bizonyos könnycsepp, mely elárasztja szemeimet és mely annyira boldogtalanná tett.

Mégis hova tart ez a világ?

Hova tart ez a világ?

Mégis hova tart ez a világ?

Miért van az, hogy mikor jól akarom csinálni, a dolgok egyszerūen keresztbe állnak?

Miért hazudnak az emberek egymásnak?

Miért csalják meg egymást az emberek?

Te is felteszed magadnak néha a kérdést, hogy mégis miért ilyen bonyolult az élet

fõleg mikor két ember szereti egymást, és látszatra tök jól megvannak, annyira egyszerūnek tūnik,

akkor miért van az, hogy mindig könnyekkel végzõdik?

Nem bírom már ezeket a jelentéktelen történeteket

Nem bírom már ezt a sok hóhért

és ezt a sok áldozatot

Az ember folyamatosan ellent mondd magának

Nem tudja mit akar, ezért van az, hogy végül fájdalmat okozunk egymásnak

Ez rendben van így?

Vannak kérdések, amikre tudom, hogy sosem kapok választ

Vannak dolgok, amikkel nem tudunk mit csinálni

Egyszerūen csak vállat kell vonni és továbbmenni

És én

Valójában itt sem akarok lenni

Nem akarom elpocsékolni az életemet olyan történetekre,

amik könnyekkel végzõdnek, vagy valóságos rémálommá válnak

Nem akarom többé itatni az egereket