Teljesen elvette tőlem az életerőt, hogy olyanná próbáljak válni amilyennek akarsz engem hogy legyek
Reménytelennek érzem önmagam, ahogyan elveszek a felszínesség világában
Igazán nem értem mit vársz el tőlem
Ahogyan arra kényszerítesz, hogy olyanná váljak, mint te
(Nem kapok levegőt)*
Lépéseim csupán hibák a számodra
(Nem kapok levegőt)*
Refrén:
Elvesztettem az adottságot hogy érezzek és már téged sem vagyok képes igazából érezni
Rájönni oly sok mindenre a halálba cipel
És ahogyan lassan ilyen emberré válok, csupán annyira vágyom
Hogy megpróbáljak önmagam maradni mintsem olyanná válni, mint aki Te vagy
Hogyhogy nem látod, ahogyan lassan tönkreteszel engem
Ahogyan olyan erősen tartasz, mert legbelül félsz, hogy elveszíted fölöttem az irányítást
Mivel minden, aminek engem szántál
Lassan a szemeid előtt omlik össze
(Nem kapok levegőt)*
Lépéseim csupán hibák a számodra
(Nem kapok levegőt)*
És lassan minden egyes másodperc olyan pillanattá válik melynek pocséklását már képtelen vagyok tovább elviselni
Refrén:
Elvesztettem az adottságot hogy érezzek és már téged sem vagyok képes igazából érezni
Rájönni oly sok mindenre a halálba cipel
És ahogyan lassan ilyen emberré válok, csupán annyira vágyom
Hogy megpróbáljak önmagam maradni mintsem olyanná válni, mint aki Te vagy
És már tudom
Hogy talán én is megtörve végzem
De ugyanakkor azt is tudom
Hogy te is éppen olyan voltál, mint én valakivel az oldaladon, aki csalódott benned
Elvesztettem az adottságot hogy érezzek és már téged sem vagyok képes igazából érezni
Rájönni oly sok mindenre a halálba cipel
És ahogyan lassan ilyen emberré válok, csupán annyira vágyom
Hogy megpróbáljak önmagam maradni mintsem olyanná válni, mint aki Te vagy
Elvesztettem az adottságot hogy érezzek és már téged sem vagyok képes igazából érezni
(Belefáradtam, hogy olyan próbáljak lenni, aki Te akarsz engem, hogy legyek)
Elvesztettem az adottságot hogy érezzek és már téged sem vagyok képes igazából érezni
(Belefáradtam, hogy olyan próbáljak lenni, aki Te akarsz engem, hogy legyek)