Now [Hungarian translation]

Most

Most hiába esik, nem fázom,

Most, hogy fogom kezedet.

Lehet, hogy a szél átfúj rajtam, de nem érdekel,

Nem árthat a mennydörgés, ha itt vagy velem.

És most

Most, mikor megérintjük egymást, érzelmeim szárnyalnak,

Most, mikor mosolygok, már tudom miért.

Beragyogod világom, mint a felkelő Nap,

Oly mélyen bennem vagy, mintha egyek lennénk.

És most

Minden félelmem halványulni kezd.

Mindig attól féltem, hogy a szerelem elfelejt engem.

Lehet, hogy a szerelem cserben hagyott,

De aztán rádtaláltam.

Lehet, hogy a szél átfúj rajtam, de nem érdekel,

Nem árthat a mennydörgés, ha itt vagy velem.

És most, most

Most, mikor felébredek van valaki itthon,

Már nem egyedül kell szembenéznem az éjszakával.

Te adtad nekem a bátorságot, melyre szükségem volt,

Megnyitottad szívemet, mely magába zárt téged.

És tényleg nem tudtam, hogyan...

Mostanáig...

Mostanáig...

Nem, én tényleg nem tudtam, hogyan...

Mostanáig.