Nothing Left to Say [Hungarian translation]

Ki tudja, milyen rég

Vagyok már ébren?

A falamon lévő árnyékok nem alszanak

Folyton csak szólítgatnak

Hívogatnak, hívogatnak

Ki tudja, mi a helyes?

A határok egyre halványodnak

Az öregedéstől nem lettem bölcsebb

De csak próbálkozom tovább, és tovább, és tovább, és tovább

Nincs már mit mondani

Nincs már mit mondani

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Nincs már mit mondani

Nincs már mit mondani

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

A lelkem alatt úgy érzem, motor van

Ami összeomlik, ahogy fájdalmat lát

Bárcsak ki tudnám zárni

Túl messze mentem

Hogy lássam a végét

Még ha rossz úton is járok

Csak próbálkozom tovább, és tovább, és tovább, és tovább

Nincs már mit mondani

Nincs már mit mondani

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Nincs már mit mondani

Nincs már mit mondani

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Folyton zuhanok, folyton csak zuhanok

Folyton zuhanok, folyton csak zuhanok

Folyton zuhanok, folyton csak zuhanok

Folyton zuhanok, folyton csak zuhanok

Bárcsak meg tudnál menteni

Megfulladok a lelkem vizeiben

Nincs már mit mondani

Nincs már mit mondani

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Nincs már mit mondani

Nincs már mit mondani

Feladom, feladom, hé hé, feladom már

Feladom, feladom, hé hé, feladom már