Lehet hogy messze vagy tőlem fényévekre
Megcsókolhatod más ajkakat ott,
De ez én vagyok, mindig én
Talán a testem békében nyugszik
A szemem nem lát többé
De ez én vagyok, mindig én
És kérdezek a napra és kérdezek a tengerre
És kérdezek a szelekre ők már hoznak téged
Az istennőm tied, a rabszolgád én vagyok
Az örökkévalóságig.
Ez a te sóhajod
Ez a te csábításod
Nem bírom többé nélküled
Ez az a szenvedély, ami nekem egy ezer
Nem bírom többé nélküled
Lehet hogy messze vagy tőlem fényévekre
Megcsókolhatod más ajkakat ott,
De ez én vagyok, mindig én
Lehet hogy megindítod a szívem
Feltételezzük, hogy miénket csak éppen most
De ez én vagyok, mindig én
És sötétségért kérdezek a napra
Az senkinek nem rejti el a testedet többé
És hitet kérek és békét kérek
Miért nem tudom többé
Ez a te sóhajod
Ez a te csábításod
Nem bírom többé nélküled
Ez az a szenvedély, ami nekem egy ezer
Nem bírom többé nélküled
Eléred, hogy álmodozzak
Eléred, hogy meghaljak
De nem bírom többé nélküled
Akkor elsírom magam
Akkor megnevettetsz engem
Nem bírom többé nélküled
És kérdezek a napra és kérdezek a tengerre
És kérdezek a szelekre ők már hoznak téged
Az istennőm tied, a rabszolgád én vagyok
Az örökkévalóságig.
Ez a te sóhajod
Ez a te csábításod
Nem bírom többé nélküled
Ez az a szenvedély, ami nekem egy ezer
Nem bírom többé nélküled
Eléred, hogy álmodjak
Eléred, hogy meghaljak
De nem bírom többé nélküled
Akkor elsírom magam
Akkor megnevettetsz engem
Nem bírom többé nélküled