Hívj, nem érdekes mikor, mert itt vagyok
Bezárva a szobám négy fala közé
És fontos legalább elmondani
Hogy a hiányod fáj és nem tudod mennyire
Gyere, jelenj meg, csak hogy beszélhessünk
Mert minden óra a kétségbeesés egy ütése
Rettentően unalmas nem a te oldaladon lenni
Gyere, mert a lelkem nem szeretné hagyni, hogy elmenj
Mikor a percek kerülgetnek, minden szürke itt
Hiszen körös-körül minden félelem és reménytelenség
Gyere, mert soha nem képzeltem milyen magányosnak lenni
Mert semmi sem egyszerű, amikor elveszel
Mert nem tudom mit tegyek, és semmi de semmi nem maradt itt
Nem tanítottad meg nekem hogyan létezzek nélküled
És mit mondjak ennek a szívnek
Ha már elmentél és mindent elveszítettem
Hol kezdjem el, ha mindennek vége
Nem tanítottad meg nekem hogyan létezzek nélküled
Hogyan lehetne téged felejteni, ha sosem tanultam meg
Hívj és adj vissza mindent, ami egyszer megvolt
Az őrület, hogy lássalak téged rögeszmévé válik
Amikor ezek a szomorú napok rám törnek
Mindig emlékszem Életem, mennyire szeretlek
Gyere, mert a testem egyre jobban hiányol
Mert az érzéseimet nem tudom kontrollálni
Túlságosan unalmas nem a te oldaladon lenni
Gyere, mert soha nem képzeltem milyen magányosnak lenni
Mert nem tudom mit tegyek, és semmi de semmi nem maradt itt
Nem tanítottad meg nekem hogyan létezzek nélküled
Ha már elmentél és mindent elveszítettem
Hogyan lehetne téged felejteni, ha sosem tanultam meg
Nem tanítottad meg nekem Szerelmem, mit csináljak nélküled
[video:http://www.youtube.com/watch?v=ek4Z_bwbAmc]