Te vagy a lyuk a fejemben,
Te vagy az űr az ágyamban,
Te vagy a csönd a között,
Amit gondoltam és amit mondtam.
Te vagy az éjjeli félelem,
Te vagy a reggeli tisztaság,
Mikor vége van, te vagy a kezdet,
Te vagy a fejem,
Te vagy a szívem.
(Kórus)
Nincs fény, nincs fény ragyogó kék szemeidben,
Sosem hittem, hogy a nappal ilyen erőszakos lehet,
A kinyilatkoztatás a Nap fényében,
Nem választhatod meg, mit mutatsz meg és mit rejtesz el,
S én bármit megtennék, hogy maradj,
Nincs fény, nincs fény,
Nincs fény,
Mondd el, mit mondani akarsz.
Áttörtem a tömegen,
Sírtam érted,
Kerestelek téged,
De csak ezernyi más arcot láttam,
El voltam veszve a sokaságban,
Menyország, segíts nekem, mondd mit kell tennem.
Kinyilatkoztatást akarsz,
És sokkal jobbat kapsz.
De ez a beszélgetés
Csak ma éjjelre szól.
Kinyilatkoztatást akarsz,
Valami feloldozást,
Kinyilatkoztatást akarsz.
(Kórus)
El akarnál hagyni,
Ha elmondanám, mit tettem?
És akkor elhagynál,
Ha elmondanám mivé lettem?
Mert ez ilyen egyszerű,
Ha a tömegben állsz,
De annyira nehéz, szerelmem,
Ha egyedül kell kimondanod.
(Kórus)
Kinyilatkoztatást akarsz,
És sokkal jobbat kapsz.
De ez a beszélgetés
Csak ma éjjelre szól.
Kinyilatkoztatást akarsz,
Valami feloldozást,
Kinyilatkoztatást akarsz.
Kinyilatkoztatást akarsz,
És sokkal jobbat kapsz.
De ez a beszélgetés
Csak ma éjjelre szól.
Kinyilatkoztatást akarsz,
Valami feloldozást,
Mondd el, mit mondani akarsz.