Nem vagyok ideges, fő a nyugalom,
Száz évig élek én, ha így folytatom.
Arcomon csak mosoly lehet és derű,
Mert az élet végsőfokon nagyszerű.
Vidáman így énekelem,
Énekeljék énvelem, s nem lesz nehéz!
Nem minden sikerül, fő a nyugalom,
Elkezdem újra én, abba nem hagyom.
Arcomon csak mosoly lehet és derű,
Mert az élet végsőfokon nagyszerű.
Vidáman így énekelem,
Énekeljék énvelem, s nem lesz nehéz!
Ha egy busz elmegy, másik jön, magam nem töröm,
És amit a kalauz mond, nyugton eltűröm,
És nyugodt vagyok én, ha éjnek idején
Harsog a rádió, én még ezt sem veszem zokon.
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom,
Száz évig élek én, ha így folytatom.
Arcomon csak mosoly lehet és derű,
Mert az élet végsőfokon nagyszerű.
Vidáman így énekelem,
Énekeljék énvelem, s nem lesz nehéz!
Ha egy busz elmegy, másik jön, magam nem töröm,
És amit a kalauz mond, nyugton eltűröm,
És nyugodt vagyok én, ha éjnek idején
Harsog a rádió, én még ezt sem veszem zokon.
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom,
Száz évig élek én, ha így folytatom.
Arcomon csak mosoly lehet és derű,
Mert az élet végsőfokon nagyszerű.
S bár néha van még bosszantó,
Sokkal több van szép és jó.
Nem vagyok ideges, nyugalom,
Mert ez a fő!