Csak mondd
hogy mi ketten vagyunk
és a reptér
fényei
Elszökünk
Nem kapnak el minket
Messze tőlük
Messze az otthonunktól
A kalauz-este
Elrejti az árnyékainkat
A felhők mögé
A felhők mögé
Nem találnak meg
Nem változtatnak meg minket
Ők nem érhetik el
a csillagokat a kezeikkel
Az ég a tenyerünkbe
ejti az éjszakát
Nem kapnak el minket
Nem kapnak el minket
Nem kapnak el minket
Elszökünk
Minden egyszerű lesz
Az éjszaka leesik
az ég elejti
És üres a kereszteződés
És az üresség nem kap el minket
Ne mondj semmit, úgysem értik meg
Csakis nélkülük
Soha sem velük
Mindenhogy jobb
mint visszamenni
Csak ne velük
Csak ne velük