Kedvenc felhőmből összeállt légváram királya
Köddé váló vállaimra szálló hűvös őszi pára
Nem tudom, hogy honnan jössz
Hová mész, mivé válsz
De ha jól számolom
A napok száma lassan száz
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Csillagmező zöld szemedből szőtt
Sok színes ábrándot
Levendulaillat emlékedben
Fürödtem minden nap
Vörös cérna voltam ami elszakadt
Én már nem, én már nem
Én már nem, én már nem
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Én már nem, én már nem, én már nem
Újabb nap telt el, bezárta az ablakom
Te a város másik oldalán
Lefogadom éppen utadon
Kedvenc kocsmádba lemenet
Húzod le azt a makacs fejed
Ó, bárcsak lemennél
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Csillagmező zöld szemedből szőtt
Sok színes ábrándot
Levendulaillat emlékedben
Fürödtem minden nap
Vörös cérna voltam ami elszakadt
Én már nem, én már nem
Én már nem, én már nem
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Én már nem, én már nem, én már nem