Rég elfelejtett, magányos álmomban
Te és én együtt nyugodtunk békében
Vajon csak a szívem álma volt?
Most sírok, nem tudom miért
Honnan jönnek ezek a könnyek?
Senki sem tudja felszárítani ezt a forrást?
Ha rám találsz, ahogy a sötétben sírok
Kérlek szívből szólítsd a nevemet
Énekelj nekem egy pici őszi dalt
Sírd el nekem az elmúlt napok dallamát
Öltöztesd a testem fehér virágokba
Szóval a halandó nem láthatja
Hova tűnt minden emlékek?
Be kellene barangolnom ama dombokat?
Sosem pihenhet a lelkem
Míg a nevemen nem szólítasz
A nevemet mondod, szívből
Rég elfelejtett, magányos álmomban
Valaki megcsókolt, szerelmes szavakat suttogott
Ez csak a szívem vágyakozása?
Micsoda békés pillanat
Honnan jönnek ezek a könnyek?
Emlékek nélkül, miért kellene sírnom?
Sosem pihenhet a lelkem
Míg a nevemen nem szólítasz... a nevemen szólítasz
A nevem szólítasz, a lelkemhez szólsz, szívből