Annyira belefáradtam már, hogy így legyek itt,
Elnyomva az összes gyermeteg félelmem által
És ha menned kell,
Azt kívánom, bárcsak egyszerűen elmennél
Mert a szellemed még mindig itt kísért
És nem akar békén hagyni
Ezek a sebek nem úgy tűnnek, mint amik be fognak gyógyulni
Ez a fájdalom egyszerűen túlzottan valós
Egyszerűen túl sok minden van, amit az idő nem tud eltörölni
(Refrén)
Amikor sírtál, letöröltem az összes könnyed
Amikor felsikítottál, elűztem minden félelmed
És mindezen évek alatt fogtam a kezed
De még mindig birtoklod a teljes énem
A vibráló kisugárzásoddal régebben elkábítottál
De mostanra túszul ejtett az élet, amit magad mögött hagytál
Az arcod kísérti az egykoron kellemes álmaimat
A hangod elűzte a józan eszem
Ezek a sebek nem úgy tűnnek, mint amik be fognak gyógyulni
Ez a fájdalom egyszerűen túlzottan valós
Egyszerűen túl sok minden van, amit az idő nem tud eltörölni
(Refrén)
Annyira próbáltam elfogadtatni magammal,
Hogy már nem vagy köztünk
De ha még mindig itt is vagy velem
Végig teljesen egyedül voltam
(Refrén)