éjjel álmaimban
oly közel vagy érzem
pedig tudom, hogy nincs már tovább
a messzeség s az idő
a tér ködös fátylán át
jöttél, hogy elbúcsúzzál
távol, a végtelenben
kell hogy szíved dobogjon tovább
ha jössz majd az álom ablakán
szívem kitárom, szíveink
együtt dobognak tovább
a szerelem, ami megtart
mindörökre összeláncol
el nem enged engem soha már
a szerelem, mi szövődött köztünk
el nem hagy engem,
bennem nem szűnik, amíg csak élek én
távol, a végtelenben
kell hogy szíved dobogjon tovább
ha jössz majd az álom ablakán
szívem kitárom, szíveink
együtt dobognak tovább
míg velem vagy, nem félek semmitől
szívem veled járja közös útját
le nem térünk a széles útról
puha szívembe zárlak
s a szívem vigyáz reád
fordította Gaál György István