A földön, hol a lovak szárnyakkal születnek
És a méhek nem csipkednek senkit sem
örökké neked énekelnek
Oroszlánok és dámvadak
És a folyók tisztán áramlanak, mint a bor
A sárkányok verébként repülnek az égen
A kisbárányok és a bátor Sámson
Együtt élnek örökké-é-é-é-é-é-é.
A tündérkirályom mindent lát
Irányítja az apályt és a dagályt
Ott nincs hely neked és nekem
A tündérkirályom mindent tud és semmit sem ront el
Aztán az éjszakában jöttek az emberek
Futni, mint a tolvajok, és ölni, mint a kés
Hogy ellopják a hatalmat a mágikus kéztől
Hogy eljussanak az ígéret földjére
Megsavanyították a tejet
Mint a vért az ereimben
Miért nem látod
Tűz éget a fenébe is, sírás és gyötrő fájdalom
A Mennyek fia kiszabadított és elengedett
Kiszáradt az összes tenger, sóvá lett az összes homok
Senki nem talál segítő kezet
Fogak nem ragyognak már , mint a gyöngyök a szegény ember szemében, többé nem
Valaki, valaki elszívta a szárnyak színét
Eltörte a tündérek gyűrűjét
És megtörte a király minden büszkeségét
Megváltoztatta a szél irányát és tönkretette a dagályt
Anyám, nézz most rám,
Nézd mit tettek velem
Nem menekülhetek nem rejtőzhetek el