A testem egy ketrec, ami megakadályoz,
hogy táncoljak a szerelmemmel
De az elmémben van hozzá a kulcs
A testem egy ketrec, ami megakadályoz,
hogy táncoljak a szerelmemmel
De az elmémben van hozzá a kulcs
Állok egy színpadon
félelemből és önbizalomhiányból
Ez egy üres játék
De úgyis tapsolni fognak
A testem egy ketrec, amely megakadályoz,
hogy táncoljak a szerelmemmel
De az elmémben van hozzá a kulcs
Mellettem állsz
Az elmémben van a kulcs
Olyan korban élek,
amely sötétségnek hívja a fényt
Bár a nyelvem halott
Mégis alakok töltik meg a fejem
Oly korban élek,
melynek nevét sem tudom
Bár a félelem mozgat
Mégis a szívem oly lassan ver
A testem egy ketrec, amely megakadályoz,
hogy táncoljak a szerelmemmel
De az elmémben van hozzá a kulcs
Mellettem állsz
Az elmémben van a kulcs
A testem egy
A testem egy börtön
Elvesszük, ami nekünk megadatott
Csak mert elfelejtettek
Az nem jelenti azt, hogy megbocsátottak
Oly korban élek,
amely a nevemet sikoltja éjszaka
De amikor odaérek az ajtóhoz
Senki sem áll ott
*A testem egy ketrec, amely megakadályoz,
hogy táncoljak a szerelmemmel
De az elmémben van a kulcs*
Mellettem állsz
Az elmémben van a kulcs
Szabadítsd fel a lelkem
Szabadítsd fel a lelkem
Engedd szabadon a testem