Mikor véget ér az életed, én se bús se szomorú nem leszek
Felteszem a díszes kalapom és melléd fekszek
Megcsókollak egy életre és még két csókot a halálra
Magamhoz szorítlak vígaszul, a legjobb ruhámba
Olyan dühösnek tűnsz ahogy alszol, az arcod gondterhelt grimasz
Úgyhogy kisimítom a felborzolt szemöldököd, ahogy a földön fekszem
Megcsókollak egy életre és még két csókot a halálra
Magamhoz szorítlak vígaszul, a legjobb ruhámba
És ahogy a gyászolók elmennek mellettem, mosolygok és integetek
Megköszönöm az együttérzésüket és ígérem, hogy bátor leszek
De ahogy a virrasztásnak vége, én részeg vagyok és jól érezem magam
Kimegyek és találok magamnak egy másik fiút, hogy elüssem az időt
Úgy táncolunk, hogy összeér az arcunk aztán kilövik a fényeket
És ahogy a föld alatt fekszel, én ezt a dalt fogom kérni neked
Amint a dalnak vége én úgy döntök, hogy ágyba bújok
Őt otthagyom a táncparketten és inkább hozzád visszatérek
Megcsókollak egy életre és még két csókot a halálra
Magamhoz szorítlak vígaszul, a legjobb ruhámba