Most végre beteljesülhet szörnyű tervem!
Minden Romanovot elér a halál!
Mikor eljön az éjszaka, gyötör egy álom,
Ez a jéghideg rémség a szívemig ér.
Hogy kész van, megáll az ész
A test részekbe vész
Mire ébredek, döbbenet, ez vagyok én!
Pedig azelőtt engemet bámult a cárság,
Aztán ellenem tett az úr, rettent belé!
A cár és családja múlt,
Csak egy pici lány szabadult,
Kicsi Ánya, vigyázz, Raszputyin még él!
(Kórus):
Mikor eljön az éj, nyomába lépünk
Takar éji sötét hajnal előtt
(Raszputyin): Zord átkom elég,
Közel ám az a vég!
(Kórus): Mikor eljön az éj
(Raszputyin): Ő meghal!
(Raszputyin):
Érzem, tengerré gyűlt erőm lassan, de nő még,
Rongy a csuhám és mindenből árad a bűz.
Ahogy szépen tisztul a kép,
Látom már, ahova lép.
Doszvidanyja Ánya, e lé elűz.
(Kórus):
Mikor eljön az éj, iszonyat sújt rá.
(Raszputyin):Haragom, lásd, iszonyú!
(Kórus): Mikor eljön az éj, harag a bűn.
(Raszputyin): Élje csak át, hogy az átok az árt!
(Kórus):Mikor eljön az éj,
(Raszputyin): Lám, elhull.
(Kórus):
Mikor eljön az éj, nyomába lépünk. (Lépünk!)
Takar éji sötét hajnal előtt (Végzünk!)
(Raszputyin): Te lány, ez a jel,
Hogy a vég ma közel.
(Kórus): Mikor eljön az éj
Mikor eljön az éj
(Raszputyin): Hozzám szolgák, szólal a mester,
Áradjon dögvész!
(Kórus): Mikor eljön az éj
Mikor eljön az éj
(Raszputyin): Rontsátok meg bármilyen áron!
(Kórus): Mikor eljön az éj
Mikor eljön az éj
Mikor eljön az éj
(Raszputyin): Véget ér!