Mia akoma maxairia [Hungarian translation]

Ma éjjel a szobám sarkában halok meg, hisz senki sincs velem

Hívnálak, hogy jöjj, de nem érlek el sosem

Iszom hát, a bánatot, s Téged is feledve,

S az italtól részegülten az utcákat járom, Utánad esengve...

"Ne merj hozzám jönni, többé ne zavarj hát!

Hogy Veled, vagy Nélküled..., nékem oly mindegy már!"

Hogy két halálos szavad közt még belém szúrsz-e egyet,

Eztán Rajtad múlik, tőlem aztán... mehet!

Ma éjjel meghalok, és úgy hiszem, nem sirat meg senki

Ki is akarna engem megkeresni...?

Ma éjjel, bár itt volnál, hogy megmentsd sóvárgó lelkemet,

De még Te is elkerülsz..., így már senki sem szeret...