Zárd be az ajtót
És imádkozzunk együtt te és én
Látom az arcod
Hiába zárnak el a falak most tőled
Emlékszem rá, ahogy fogtad a kezem
És járni tanítottál oly rég
Nem feledem el sosem
Ahogy felnőttem veled, köszönöm
Tudom, azt hiszed
Hogy nem maradt semmink
Hogy elveszett, ami szép volt
És az álmaink csak a múltat idézik
De visszakapod
Meg kell értsd
Hogy menedék a te otthonod
Védd meg hát
Akitől kaptad te is az életet
Elkopott cipők, még őrzöd őket
Hisz mind egy apró történet
Eltűnt idők vissza nem térnek
Ami mindig úgy meggyötör
Cserben hagy a lélek, de néha félek
Hogy számol helyettünk az idő
Nyugtalan léptek, semmit se kérek
Csak hidd el, hogy múlik, ami fáj
Tudom, azt hiszed
Hogy nem maradt semmink
Hogy elveszett, ami szép volt
És az álmaink csak a múltat idézik
De visszakapod
Meg kell értsd
Hogy menedék a te otthonod
Védd meg hát
Akitől kaptad te is az életet
Hinned kell
Hogy átsegítelek mindenen
Nem kell félj
A sorsodat majd cipelem