Egyiptomi orök
Sár! Föld! Vizet! Nád!
Rajta!
Sár! És húzd!
Föld! Most fel!
Vizet! És emeld!
Nád!
Rajta!
Rabszolgák
Fájó seb, ütlegek sora zúg rám,
arcom ég, könnyem hull, tiszta só!
Elohim, nézz le már,
minden jajunk Feléd száll!
Légy hát jó,
néped szól,
hát szabadíts!
Nagy a gond,
hát szabadíts!
Te vagy, ó, az Úr, segíts,
vesztünk e durva táj!
Hát szabadíts!
Hazahív a Kánaán,
megszabadíts, hiszen jó föld vár!
Jókebed
Yal-di ha-tov veh ha-rach
Al ti-ra veh al tif-chad
Fiam, nincs más remény rá, hogy élj.
Végso mentség, ajándék,
mert bízom benne még,
jo majd hos, s megszabadít!
Rabszolgák
Megszabadít!
Jön az Úr,
és szabadít!
Mindent lát, és bús rabságunk régi volt csupán!
Megszabadít!
Hazahív a Kánaán!
Megszabadít,
soha nincs rabság!
Megszabadít,
hiszen jó föld vár!
Jókebed
Hallgass, te gyermek,
a hangod úgy fáj!
Bölcsoddel ring már a víz.
Álmodj e dallal,
míg halk szava száll,
hogy kísérjen el, és hogy bízz!
Légy jó, te folyó,
ne vágtass, nagy ár,
szívbéli terhet viszel!
Oly földre vidd el,
hol büszkén jár!
Légy jó, te folyó, vidd el!
Fiatal Mirjám
Jó lesz így, testvér,
a sorsod, megládd!
A néked szánt imám így szól:
noj széppé, naggyá,
mind várunk rád,
légy majd a szabadító!
Rabszolgák
Kiszabadíts!
Hol a juhász, ki nyáját véd'?
O szabadít,
hisz a jó föld vár!
O szabadít,
hisz a jó föld vár!
Jókebed
Megszabadít!