Marta Sebestyen - Annyi bánat a szívemen

Annyi bánat a szívemen,

kétrét hajlott az egeken.

Ha még egyet hajlott volna,

szívem kettéhasadt volna.

De nem kő, hogy meghasadjon,

se nem viasz, megolvadjon.

Kő volna is, meghasadna,

viasz volna, megolvadna.

Édesanyám sok szép szava,

Kit fogadtam, kit nem soha,

megfogadnám, de már késő,

S hull a könnyem mint az eső,

Hull előmbe, hull a földre,

hull a gyászos kebelembe,

Árkot mos a két orcámra,

mint a patak az utcákra.