Tiéd lehet Manhattan,
Tudom, ez csak a legjobbaknak jár,
Összegyűjtöm a sugárutakat,
És a küszöbödön hagyom őket,
És lábujjhegyen osonok majd el,
Így nem kell majd azt mondanod,
Hogy hallottál távozni.
Téd lehet Manhattan,
Tudom, hogy ez az, amit akarsz,
A nyüzsgés és az épületek,
Az őszi időjárás,
És én majd ki fogok hajolni
Hogy megmentsek egy kis helyet
Valaki új számára.
Tiéd lehet Manhattan,
Mert te nem lehetsz az enyém.
Ahh
Tiéd lehet Manhattan,
Az egyetlen, mit megosztottunk (egymással)
Az egyetlen, ahol nevettünk
És ittunk, ahol voltunk.
Kapaszkodj ábrándjaidba,
Megtennéd értem?
Mert én csak túl szomorú vagyok...
Tiéd lehet Manhattan,
Mert te nem lehetsz az enyém.
És ez így megy,
Egyik láb a másik után,
Míg a fekete és fehér ki nem színeződik,
És tudom,
Ez tart minket a helyünkön,
Az egyszerű félelem attól, amit már megváltozott.
Ahh
Tiéd lehet Manhattan,
Én megelégszem a tengerparttal,
És a naplementét nézem nyugat felől
A homokkal a talpam alatt.
Jó lesz nekem így,
Csak hiányoznak a napok,
Mikor én voltam az egyik fele kettőnknek.
Tiéd lehet Manhattan,
Mert te nem lehetsz az enyém.