Egész életemben
Az asztalnál ültem
Néztem, ahogy ezek a kölykök mesevilágban élnek
Kinézet, szerencse, pénz, sosem hagyni ki egy kívánságot
De most itt az ideje felkelni és kérni
Egész életemben
Az asztalnál ültem
Néztem, ahogy ezek a kölykök mesevilágban élnek
Kinézet, szerencse, pénz, sosem hagyni ki egy kívánságot
De most itt az ideje felkelni és kérni
Mert azon tűnödtem
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok eladó
Azt kérdeztem magamtól
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok a gépezeted része
Nem vagyok a gépezeted része
Nem félek attól, amit mondani fogsz
Nem, nem félek a gyomorban lakozó fenevadtól
Végtelen odaadással töltöm tele a poharam
És a saját képmásomra formálom ezt a helyet
Nem félek attól, amit mondani fogsz
Nem, nem félek a gyomorban lakozó fenevadtól
Végtelen odaadással töltöm tele a poharam
És a saját képmásomra formálom ezt a helyet
Mert azon tűnödtem
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok eladó
Azt kérdeztem magamtól
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok a gépezeted része
Nem vagyok a gépezeted része
Én vagyok a gépezet
Én vagyok a gépezet
Mert azon tűnödtem
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok eladó
Azt kérdeztem magamtól
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok a gépezeted része
Nem vagyok a gépezeted része
Mert azon tűnödtem
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok eladó
Azt kérdeztem magamtól
Mikor látod meg végre, hogy nem vagyok a gépezeted része
Nem vagyok a gépezeted része
Én vagyok a gépezet