Jó Mátyás reggel azt gondolta
Sétál egyet a dalok Szigetén
Fölvette sárkánysisakját
Az lesz ma a korona fején
Jó Mátyás lépdel lován:
"Hadd látom, van-e szép lány,
Engem illet a legszebb, a legjobb
Akit felnevelt ez a tartomány.
Én Istenem, ki ez a lány,
Úgy hajlik, mint a nádszál
Szegfű és rózsa nyílik lába nyomán
Elvesztem már, rabja vagyok
Nem kell más, csak az édes tsók,
Mint pár perccel ezelőtt számra nyomott
Hallod-e te gyönyörű lány
Mondókám kurta de pontos:
Hozzám jössz-e holnap vagy holnapután?
Hogyha igen, telefonálj
Hat számjegy ázik egy újság
Rongyosra-cakkosra elnyűtt hátoldalán"
Tátva marad a csókos száj
Zavartan andalog arrébb, szökken a táncba
Vissza, szalad a lány
Meg-megfordul, sűrűn megáll
Megperdül, egy-két percet vár
Majd a széles mellkas elébe áll
Ej, te büszke nyalka legény
Azt hinnéd, hogy csak csettintesz
És egyből rögvest nyergedbe pattanok én
De én híres dáma vagyok
Királyok, hercegek, grófok,
Sztárok és bárók és szultánok után futok
(Két héttel később:)
Lóháton zötykölög az új pár, ujjong már Mátyás király
Meglelte szíve szép szerelmét, jó trükk volt a telefonszám
A királyné semmit se bán, párnája immár egy széles váll
Ing és szoknya a szennyeskosárban, s ketten osztoznak a rántottán