Már nem szédülök...

Sokszor hallott régi történet

Apám szava csendesebben száll

Néz rám a kályha melegével

A kávé is lassan kihűl már

Már nem szédülök a fényben

A poharam félig tele van

Nem a szesztől leszek részeg

Annyi legyen, amennyi most van

A tegnap árnyékában élek

Pedig ma ragyog rám a nap

Most a lányomnak mesélek

Egyszer megérti-e majd?

Már nem szédülök a fényben

A poharam félig tele van

Nem a szesztől leszek részeg

Annyi legyen, amennyi most van

Szemein már megpihen a hajnal

A fekete is lehet ragyogó

Felizzik ajkán az a dallam

Élete egy kopott mulató

Már nem szédülök a fényben

A poharam félig tele van

Nem a szesztől leszek részeg

Annyi legyen, amennyi most van

Ugyanazt a poros utat járom

A cipőmön már nincsen repedés

Szívek köré rózsát muzsikálok

Mert ezt teszi egy jó cigány zenész

Már nem szédülök a fényben

A poharam félig tele van

Nem a szesztől leszek részeg

Annyi legyen, amennyi most van