M’abituerò [Hungarian translation]

Hozzászokom majd, hogy nem talállak

Hozzászokom majd, hogy megfordulok, és nem leszel sehol

Hozzászokom majd, hogy ne gondoljak rád

Majdnem soha, majdnem soha, majdnem soha

Végül mindig akad egy szakítás

És valaki, aki egy kicsit többet tépett belőle

De sosincs egy jól meghatározott ok

Aki adott, az adott, aki elvett, az elvett

Ez minden, ami történt

Nem számít már, kinek van igaza

Nem számít, kié az utolsó szó, most

Hozzászokom majd, hogy nem talállak

Hozzászokom majd, hogy megfordulok, és nem leszel sehol

Hozzászokom majd, hogy ne gondoljak rád

Majdnem soha, majdnem soha, majdnem soha

És sosem a végén ér (igazán) véget

Mert néhány befejezés egy kicsit hosszabb ideig tart

Mostantól fogva mindenki mehet egyedül tovább, ahogy tud és viheti elcsomagolva magával mindazt, ami megmaradt

A vihar utáni romokat

És bocsánatkérés gyanánt a szép emlékeket

Hozzászokom majd, hogy nem talállak

Hozzászokom majd, hogy megfordulok, és nem leszel sehol

Hozzászokom majd, hogy ne gondoljak rád

Majdnem soha, majdnem soha, majdnem soha