A nevem Luka
A második emeleten lakom
Egy lépcsőházzal fölötted
Biztosan láttál már
Ha késő éjjel hallasz valamit
Valami balhét, valami veszekedést
Meg se kérdezd mi volt az
Meg se kérdezd mi volt az
Meg se kérdezd mi volt az
Azt hiszem, azért van, mert ügyetlen vagyok
Próbálok halkan beszélni
Talán azért van, mert őrült vagyok
Próbálom meghúzni magam
Csak addig vernek, míg sírva nem fakadok
Utána már nem kérdezem: „miért?”
Nem akarok magamnak több bajt
Nem akarok magamnak több bajt
Nem akarok magamnak több bajt
Igen, azt hiszem, jól vagyok
Megint nekimentem az ajtónak
Legalábbis ha rákérdezel, ezt fogom mondani
És különben is, semmi közöd hozzá
Szeretnék egyedül lenni
Szeretném, ha nem törne el semmim
Ha nem vágnának hozzám semmit
Meg se kérdezd, hogy vagyok
A nevem Luka
A második emeleten lakom
Egy lépcsőházzal fölötted
Biztosan láttál már
Ha késő éjjel hallasz valamit
Valami balhét, valami veszekedést
Meg se kérdezd mi volt az
Meg se kérdezd mi volt az
Meg se kérdezd mi volt az
Csak addig vernek, míg sírva nem fakadok
Utána már nem kérdezem: „miért?”
Nem akarok magamnak több bajt
Nem akarok magamnak több bajt
Nem akarok magamnak több bajt