Még emlékszem a tetőről hulló esőre, mely aznap
reggel hullott és mind arra, amit szerettem volna mondani
Dühös szavaim, melyek csak úgy a semmiből termettek elő figyelmeztetés nélkül ellopták tőlem pillanataimat és oly messzire küldtek el, Te csak ott álltál a bejárati ajtóban könnyekkel küszködve,
s én meglepődve kérdeztem magamtól, vissza térek e még
Mondtam, nem azért jöttem ide, hogy csak elengedjelek
Nem azért jöttem, hogy elveszítselek
Nem azért jöttem bizakodva
hogy egyszer csak úgy távol kerüljek tőled
Nem azért jöttem, hogy újra fel ismerjem
a hitemben élő sebezhetőséget
Engem a szerelem ereje hozott el hozzád
a kegyelemmel teli Szerelem
Még emlékszem a végtelennek tűnő útra,
melyről csak úgy nem tudtam autóval visszafordulni
míg nem sodródtam messzebbre az elveszett kincsnél
Még telefon fülkét sem találtam, de te mégis ott
álltál engem várva a bejárati ajtónál,
az a pillanat volt a visszatérítő és mindent eldöntő
Mondtam, nem azért jöttem ide, hogy csak elengedjelek
Nem azért jöttem, hogy elveszítselek
Nem azért jöttem bizakodva
hogy egyszer csak úgy távol kerüljek tőled
Nem azért jöttem, hogy újra fel ismerjem
a hitemben élő sebezhetőséget
Engem a szerelem ereje hozott el hozzád
Ez volt a megfelelő pillanat,
melyet sosem fogunk elfelejteni
Egy, amit magunk mögött hagyhatunk
s hogy ne gyötörjön kétség,
így emlékezz a most elhangzott szavaimra
Nem azért jöttem bizakodva,
hogy egyszer csak úgy távol kerüljek tőled
Nem azért jöttem, hogy újra fel ismerjem
a hitemben élő sebezhetőséget
Engem a szerelem ereje hozott el hozzád
Engem a szerelem ereje hozott el hozzád
a kegyelemmel teli Szerelem!
La la la la...a kegyelemmel teli Szerelem