Sally szólt nekem, mikor tudomására jutott a dolog,
És azt mondta: "Azt hiszem, már hallottál
Alice-ról."
Mikor az ablakhoz rohantam
És kinéztem,
Alig tudtam hinni a szemeimnek,
Ahogy egy nagy limuzin gördült fel
Alice-ék felhajtójára...
Ó, nem tudom, miért megy el,
És hová megy,
Azt hiszem, megvan rá az oka,
De én egyszerűen csak nem akarom tudni,
Mert 24 éve
Élek Alice szomszédságában.
24 évig csak egy esélyre vártam,
Hogy elmondhassam neki, hogy érzek, és talán kapok tőle egy újabb pillantást,
Most pedig meg kell szoknom, hogy nem él már Alice a szomszédban...
Együtt nőttünk fel,
Két kölyök a parkban,
Belefaragtuk neveink kezdőbetűjét
Mélyen a fák kérgébe,
Én és Alice.
Most kisétál az ajtón,
Fejét magasra emelve,
Csak egy pillanatra elkaptam tekintetét,
Amint egy nagy limuzin lassan elhúzott
Alice-ék felhajtójáról.
Ó, nem tudom, miért megy el,
És hová megy,
Azt hiszem, megvan rá az oka,
De én egyszerűen csak nem akarom tudni,
Mert 24 éve
Élek Alice szomszédságában.
24 évig csak egy esélyre vártam,
Hogy elmondhassam neki, hogy érzek, és talán kapok tőle egy újabb pillantást,
Most pedig meg kell szoknom, hogy nem él már Alice a szomszédban...
És Sally behívott, és megkérdezte, hogy érzem magam,
És azt nondta: " Tudom, mi segíthet,
Tedd túl magad Alice-on."
Azt mondta: "Alice elment,
De én még itt vagyok,
Tudod, én már
24 éve várok..."
És a nagy limuzin eltűnt...
Ó, nem tudom, miért megy el,
És hová megy,
Azt hiszem, megvan rá az oka,
De én egyszerűen csak nem akarom tudni,
Mert 24 éve
Élek Alice szomszédságában.
24 évig csak egy esélyre vártam,
Hogy elmondhassam neki, hogy érzek, és talán kapok tőle egy újabb pillantást,
Most pedig meg kell szoknom, hogy nem él már Alice a szomszédban...
Most pedig meg kell szoknom, hogy nem él már Alice a szomszédban...