Limon Çiçekleri [Hungarian translation]

Messze innen délen

Van a nyár és a szeretet,

Itt pedig egy város, mely nélküled hideg,

És én fázom,

Csak azt az egyet kérem,

Hogy hozd el a termékenységet és a bőséget,

És boríts be vele.

Bárcsak ismét lebbennének a szoknyás, és zengenének a cintányérok,

(Bárcsak) újra diákok ülnének (itt) egymással szemben,

Bárcsak csókolhatnám virágméz ízű ajkaidat,

(Bárcsak) válllamra vehetném a te bűneidet is,

Bárcsak elillanna mérgem, és a városban kinyílnának a citromvirágok,

Mert még sosem láttam ilyen mesterkélt világot.

Uram, erősítsd fel hangomat,

Senki sem érti meg magányomat,

Uram, érints meg, Uram,

Uram, erősítsd fel hangomat,

Ő (a lány) nem érti kétségbeesésemet,

Uram, nyújts segítő kezet, uram!

Egy távoli, magányos helyen

Félig elrejtőzve,

Kívánom, hogy imád mondhassak érted,

Azt kívánom, hogy te légy a kis bogár az engem fedő növényzeten,*

És ha valóra válik imám, majd azt mondom "Ámen",

Azt kívánom, hogy gyökeret verhessek talajodba,

És rátaláljak melletted az igazi életemre.

Uram, erősítsd fel hangomat...