Falra akasztott szerelem
Régen még jelentett valamit, de most már semmit
A visszhangok eltűnnek a csarnokban
De még mindig emlékszem arra a fájó decemberre
Csak egyetlen dolog maradt, amit mondanék
Sajnálom, de már túl késő
És szakítok ezekkel az emlékekkel
Hagyd elmenni, csak engedd elmenni
Már elbúcsúztam, minden elégett
Hagyd elmenni, csak engedd menni
Azért jöttél vissza, hogy rám találj de arra már eltűntem
És ez a hely üres, mint a lyuk, ami bennem maradt
Mintha nem lett volna köztünk semmi
Ez nem azt jelenti, hogy nem jelentettél semmit csak hogy már nem jelentesz semmit
Csak egyetlen dolog maradt, amit mondanék
Sajnálom, de már túl késő
És szakítok ezekkel az emlékekkel
Hagyd elmenni, csak engedd elmenni
Már elbúcsúztam minden elégett
Hagyd elmenni, csak engedd menni
Elengedem, és most már tudom
Ez egy új élet, meseszerű
Ahol minden jó, tudod
Szóval most nem engedem el
Most már csak egy dolog maradt, amit mondanék
A szerelem soha nem késő
És szakítottam ezekkel az emlékekkel
Csak hagytam, hogy menjen, hagytam, hogy menjen
Két búcsúzás , egy új élet kezdete
Ne engedj el, ne engedj el!
Ne engedj el
Ne engedj el
Ne engedj el
Ne engedj el
Nem engedlek el! Ne engedj el!
Nem engedlek el! Ne engedj el!
Nem engedlek el! Ne engedj el!
Nem engedlek el! Ne engedj el!