(Refrén)
Elengedem
Elengedem
Nem tudom tovább visszatartani
Elengedem
Elengedem
Hátat fordítok és becsapom az ajtót
(Versszak 1)
A hó fehéren ragyog a hegyen ma este
Egyetlen lábnyomot sem látni
Az elszigeteltség királysága és úgy tűnik én vagyok a Királynő
A szél fütyül, mint egy kavargó vihar bent
Nem tudom bent tartani, Isten tudja, pedig megpróbáltam
Ne engedd be őket, ne hagyd, hogy lássák
Légy az a jó kislány
Akinek mindig lenned kell
Rejtsd el, ne érezz
Ne hagyd, hogy megtudják
Hát, most már tudják
(Refrén)
Elengedem
Elengedem
Nem tudom tovább visszatartani
Elengedem
Elengedem
Hátat fordítok és becsapom az ajtót
És itt állok, és itt is fogok maradni
Elengedem
Elengedem
A hideg sosem zavart engem különösebben
(Versszak 2)
Vicces, hogy egy kis távolság
Mindent olyan kicsinek mutat
És a félelmek, amik eddig irányítottak engem
Már nincsenek hatással rám
Itt fent a hideg és ritka levegőben
Végre tudok lélegezni
Tudom, hogy egy életet hagytam magam mögött, de túl felszabadult vagyok, hogy gyászoljak
(Refrén)
Elengedem
Elengedem
Nem tudom tovább visszatartani
Elengedem
Elengedem
Hátat fordítok és becsapom az ajtót
És itt állok,
És itt is fogok maradni
Elengedem
Elengedem
A hideg sosem zavart engem különösebben
Megfagyva állok az életben, amit választottam
Nem fogsz megtalálni, a múltat már magam mögött hagytam
Eltemetve a hóban
(Refrén)
Elengedem
Elengedem
Nem tudom tovább visszatartani
Elengedem
Elengedem
Hátat fordítok és becsapom az ajtót
És itt állok,
És itt is fogok maradni
Elengedem
Elengedem
A hideg sosem zavart engem különösebben
Elengedem, elengedem
Elengedem