Le sens de la vie [Hungarian translation]

Csak aludni akartam és becsuktam a szemem.

Azt, hogy az ég milyen ragyogó kék, meg se láttam.

Aztán egy új napra ébredtem.

És azóta minden megváltozott.

A reflektor fénye felmelegíti a szívem.

És legbelül érzem, már nincs mitől tartanom soha többé.

Megtaláltam az okot, amiért érdemes felkelnem reggelente.

Minden lépésben, amit a színpadon teszek.

Megtaláltam az életem értelmét. Az életemét, amit uralok.

És szeretek!

Most már nyilvánvaló, hogy rátaláltam a hangomra.

Így most útra kelek, de nem feledem,

Egy régi gyerekdal sorait,

Amik mindig emlékeztetnek ki vagyok, honnan indultam.

A reflektor fénye visszacsillan a szememben.

És nem üldöz többé az árnyék, ez minden, amiire vágyok.

Az értelem és fejetlenség közt, elveszünk néha.

Ilyenkor különösebb lélekjelenlét nélkül tesszük a dolgunk.

Talán ezért különleges az, mikor valamit szívből szeretnénk elérni.

A hangomban ott van minden ambícióm, hát ezért éneklek.

Még a felhős égen is

ott ragyog egy csillag.

Ami világít, és mutatja az utat, mely közelebb visz az álmainkhoz.

És ha ezt elhisszük, új nap köszönt be az életünkben.