Annak ellenére, hogy nehéz elfogadnom,
Ma már nem vagy itt, és a levegőt is nehezebben veszem.
Annak ellenére, hogy a szerelem nem a sírásról szól,
Most sírok, mert az igazat mondom.
És az igazság az, hogy ma már nem vagy itt.
Habár szerelmes akartál lenni még egyszer,
Egyértelművé tetted, hogy elmész.
Amikor láttalak,
A jövő hirtelen olyan picinek tűnt.
Megesküdtem volna rá, hogy örökké tart majd,
De ez sohasem ilyen, semmi sem ilyen (semmi sem tart örökké).
Kérdezem az eget,
Mi lesz, ha te elmész és én maradok?
A jég között elhagytam a nevetésed,
Mert az emlékek nem vígasztalnak.
Kérdezem az eget,
hogy jól vagy-e.
Mert az én álmaim félbemaradtak.
Hadd legyek az életed része,
Megtartom a dalokat és a szívem ígéretét.
Kérlek téged, esküszöm neked és várok rád.
Gyere vissza, kérlek, kérem az eget.
Annak ellenére, hogy nem hallgatsz már meg,
Felhívlak majd minden este újra és újra,
Mert az irántad érzett szerelmet nem fogom elfelejteni.
Csak miattad
Megtanultam lassan csókolni,
Hogy egy ölelés sokkal többet jelent.
Mindig is így volt, de már nem így van.
Kérdezem az eget,
Mi lesz, ha te elmész és én maradok?
A jég között elhagytam a nevetésed,
Mert az emlékek nem vígasztalnak.
Kérdezem az eget,
hogy jól vagy-e.
Mert az én álmaim félbemaradtak.
Hadd legyek az életed része,
Megtartom a dalokat és a szívem ígéretét.
Kérlek téged, esküszöm neked és várok rád.
Gyere vissza, kérlek, kérem az eget.
Ma megértettem,
Hogy a szerelem elmúlhat pár óra alatt.
És annak ellenére, hogy könyörgöm, téged ez hidegen hagy.
Mindig is így volt, ma megértettem.
Kérdezem az eget,
Mi lesz, ha te elmész és én maradok?
A jég között elhagytam a nevetésed,
Mert az emlékek nem vígasztalnak.
Kérdezem az eget,
hogy jól vagy-e.
Mert az én álmaim félbemaradtak.
Hadd legyek az életed része,
Megtartom a dalokat és a szívem ígéretét.
Kérlek téged, esküszöm neked és várok rád.
Gyere vissza, kérlek, kérem az eget.