Le passé [Hungarian translation]

Vannak napok, mikor messze élek a világtól

Napok, melyeken a szívem túl nehéz

Sok emlék kínoz

Vannak esték, mikor megint rátalálok a békére

Hallgatom a hangját, ahogy nekem mondja

Nagyon gyengéden ezt a mondatot:

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Átkelt, átkelt, hogy elkerülje ezeket a viharokat

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Elhaladt, újra megtalálom magamban a bátorságot.

Vannak napok, melyeken az élet túl sokat kíván,

Napok, melyeken nem értek mindent

Elvagyok veszve mosoly és könny között

Vannak esték, melyeken felejteni szeretnék

Mikor a szívem be van zárva

És a képek megtámadnak.

Követem a hangodat, kerülőút nélkül

Megyek visszafordulás nélkül

Ébredj fel, a jövő már feléd nyújtja kezeit

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Átkelt, átkelt, hogy elkerülje ezeket a viharokat

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Elhaladt, újra megtalálom magamban a bátorságot.

Bezártam a múltam sebeit

Megtanultam megfordulni, megtanultam lapozni

Elfelejtettem mindent, ami elmúlt

Megtanultam megfordulni, megtanultam lapozni

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Átkelt, átkelt, hogy elkerülje ezeket a viharokat

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Elhaladt, újra megtalálom magamban a bátorságot.

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Átkelt, átkelt, hogy elkerülje ezeket a viharokat

És a múlt, a múlt

Elrepült, a múlt

Elhaladt, újra megtalálom magamban a bátorságot.