„Körül- lakó” ki szól; bolygó zsidó;
görög pásztor,tekergő bozó,
hajam cibálja szél .
Szemeimnek tisztaságot adjatok,
levegőt, hogy álmodozni tudjanak.
Nekem, ki már csak ritkán álmodik.
Ki kóbor jövevény, tolvaj topor;
kezek,kik olykor muzsikálnak is,
Oly’ sok kert kifosztói lettetek.
Szomjazó szám, ki ivott,
csókolt és harapott;
éhszomját nem tudta csillapítani.
*
”Körül-lakó”, bolygó zsidó
görög pásztor ;ki szól
Tán’ hazátlan is.
Kóbor vándor; zsidó
Tekergő digó,idegen
– ki szól ;vagabon.
Bőröm napfény-ízt ivott
nyarakon át,és mindazt,
kinek „jupon”-ja volt.
Szívem,hogy’ tudtál elviselni annyi
Fájdalmat;megélni szenvedést
panasz-szó nélkül, mindent tűrve el?
Lelkemnek üdvösségre már
esélye semmi sincs’;
Tisztító tüzet elkerülni sem.
*
Számból egy pásztor szól,– görög;
ki vándor zsidó,idegen,digó;
haját cibálja szél , amerre jár .
Visszatérek én rab szerelmesem,
élet-forrásom,lelki-társ;vissza’ én,
hogy kortyolhassam ifjúságodat.
És akkor majd Vér-Herceg leszek,
vagy álmodó,suttyó kamasz;
hogy választhass tetszésed szerint.
*
És minden napunkat úgy éljük le majd,
hogy a szerelem örök – bizton az;
s mint élünk, úgy halunk.