Egy vihar közepén álltam
Egy torzító hangerővel, ami fejbe vág
Gondolatokkal a füstben
Egy fellobbant lánggal, ami az enyém
És aztán egyszer csak megtalállak, miközben a tengerrel beszélsz
Neked is volt egy kijavítani való álmod
Nekem ne mondj semmit
Megállok, hogy társadul szegődjek
Csak nézném azt a pontot, amerre épp te nézel
És csak arra gondolnék, hogy már nyertem, ha megnyertelek téged arról,
Hogy különleges vagy
Mint azok a dolgok, amikre nem várok
Mint az a köszönet, ami szembe jön
Vagy az az ölelés, ami sohasem hagyja abba
Hogy szeretet adjon
Mint egy meglepetés illata
Egy reménynek, ami felvillant
Bármely helyen együtt Veled
Az mindig az OTTHON
Ez az októberi napfény, ami felmelegíti Rómát
A legjobb évszak ami korábban érkezik
És tapsra késztet
Mert úgy tesz (olyan) mint te
Visszatérhetnék oda, ahol te még épp csak várakozni kezdesz
És vissza adnom amit kell és otthagynom neked
Hogy különleges vagy
Mint azok a dolgok, amikre nem várok
Mint az a köszönet, ami szembe jön
Vagy az az ölelés, ami sohasem hagyja abba
Hogy szeretet adjon
Mint egy meglepetés illata
Egy reménynek, ami felvillant
Már nyertem, ha megnyertelek téged arról,
Hogy különleges vagy
Eeeh eeeh eeh ooooh ooh oooh ooooh
Ooooh ooooh oooooh
Oooh ooooooh oooooh
Oooh oooh
Hogy különleges vagy
Mint azok a dolgok, amikre nem várok
Mint az a köszönet, ami szembe jön
Vagy az az ölelés, ami sohasem hagyja abba
Hogy szeretet adjon
Mint egy meglepetés illata
Egy reménynek, ami felvillant
Mikor bármely helyen együtt Veled
Az mindig az OTTHON(-t jelenti nekem)