Itt várok az alagútban, ahol a hideg fény ragyog
Ahol a sötétség kutyáinak vonyítása találkozik a fényesség azon kórusával
Minden olyan gyorsan történt, míg azt gondoltam mindig, hogy fokozatosan távoznék
Megbánnám, bár nem tudom hogyan, vagy hogy minek tegyem
Panaszkodnék-e félhangosan: mutasd az utat haza a félbeszakítottnak
Hol, hogyan kéne lennem?
Kiáltanék, ha mégis itt lennél?
Vigyél el oda, ahol ő van
Az áramlat megtörik az evező[lapát] előtt
Vigyél el oda, ahol ő van
Révész, halld, amit kívánok
Ez a fény a szemembe világít az alagútban, ahol a kórus egyre csak énekel
Korán megtanultam milyen törékeny is a boldogság, miként nem tart sokáig
Tudni akarom, hogy miért nem tértél vissza oly' rég óta
Hamar elvesztettem az irányt, a könnyű út lejtőn visz a kanyarba
Vigyél el oda, ahol ő van
Az áramlat megtörik az evező[lapát] előtt
Vigyél el oda, ahol ő van
Révész, halld, amit kívánok
Vigyél oda, ahol ő van
A sötét folyó peremére
Vigyél el újra/még hozzá
A föld és a víz alatt egy lány evez
És a halottak nyelvén énekel
A föld és a víz alatt egy lány evez
Nyugodt és [szél]csendes ez a folyam